Előre is leszögezném, hogy nem, nem májgombóc leves receptről lesz most szó. A Májgombócleves egy olyan dolog amivel nagyon rossz viszonyban vagyok, egyszer nagyon csúnyán sikerült elrontani, és olyan borzalmas lett a végeredmény, amiről azóta is vannak rémálmaim. Szóval arról nem fogok írni. Viszont a napokban láttam egy videót (vagyishát igazából mocsok sokat de most egy az érdekes) amiben egy elvetemült ember égetett tésztát csinált, víz helyett csirke alaplével. Ez jó alaposan be is rúgta a kreativitásom robbanómotorját, meg amúgy is régen csináltam kelt tésztát, és időnként azt azért kell a megfelelő munka-magánélet-kelttészta egyensúly érdekében. A másik dolog ami becigánykerekezett a gasztrofantáziámba amit a kommunisták angolul csak úgy hívnának hogy ours, de mi maradjunk csak a máj megnevezésnél, sok embernek mumusa, de én kifejezetten szeretem használni, valamint nem utolsó szempont az se, hogy hihetetlenül olcsó. Szóval ami végül kijött a kis receptgyárból, az olcsó