Ugrás a fő tartalomra

A már emlegetett túrórudi torta

Lassan beüt a vizsgaidőszak.

Ez ugyan a halasztgatások csúcsideje az egyetemistáknál, de valamiért én ilyenkor mindig kevesebbet főzök, és többet engedek a készen vásárolt kaják csábításának.

Persze ez nem kifogás, főleg, hogy megint nem írtam új receptet egy ideje, bár ez meg azért van, mert mindig csinálok magamnak valami programot, meg lakáskeresésben is vagyunk, 'n shit.

Ettől függetlenül vannak dolgok talonban, ugyanis nem mindig írok meg mindent amit csinálok, vagy idő vagy ihlet hiányában, de a képek és a receptek ott lapulnak a virtuális zsebembem, pont az ilyen időszakokra. Ezt már a facebook oldalon is megrebegtettem (ez itt a reklám helye , lájkoljátok be annyira, hogy nagyon), egy impozáns kép formájában, ami sok ismerősből erőteljes nyálcsorgatást váltott ki. Ha jól emlékszem ez volt az ominózus pixelhalmaz :


Ez pedig ugyebár nem más, mint egy ...

Túrórudi-torta

Amihez a hozzája való dolgokat most szintén nem fogok külön leírni, de benne lesz a posztban minden. Akit amúgy ez zavar kicsit, annak üzenném, hogy tervezem majd bizonyos időközönként a blogra felkerült dolgokat csokorba szedni, és klasszik szakácskönyv stílusban recept formába önteni, amennyiben valakit csak a gyakorlati része érdekelne, a szófosásom meg nem :3

No de!

Először is tészta, ami elég erőteljesen piskótaszerű, egy kis csavarral (még mindig nem tényleges csavarokkal sütök-főzök túl ropogósak maradnak) , aminek a célja egy kicsit testesebb tészta. Ehhez először is fogunk 4 darab tojást, szétválasztjuk a sárga részeket a fehér részektől (nem kell aggódni a lelkivilágukért, nem lesznek sokáig távol egymástól), és a fehérjéket egy csipetke só társaságában alaposan kemény habbá verjük, majd hozzáadagolunk négy kanál cukrot, kanalanként nyugisan :

De tényleg legyen olyan kemény mint egy igazi olasz maffiafőnök!
Ezek után a cukorhoz hasonló nyugodtsággal elkeverjük benne a tojások sárgájáit :


Majd ebbe a tojás-cukor mixbe, egy fakanalat segítségül hívva óvatosan beleforgatjuk 75 g liszt, 75g keményítő, valamint 25 g cukrozatlan kakaópor keverékét :


Ezt a végtelenül bíztató színű masszát egy sütőpapírral kibélelt, szélén kivajazott tortaformába oktojáljuk, adunk neki 200 fokon jó 10 percet, aztán 170 fokon meg egy köbö fél órát, amíg a tűpróba (ami nálam fogpiszkálópróba) szerint jó nem lesz. 

Amíg süledezget a tészta, addig lehet a krémmel foglalkozni, aminek a fő alapanyaga -meglepő módon- a túró. Ebből kell 250 g, amit alaposan összekeverünk 3-4 evőkanál cukorral (aki édesebb szájú az rakjon bele többet, én nem vagyok az), egy fél citrom lereszelt héjával, meg egy csomag vaníliás zuckerrel.

Egy csomagnyi zselatintot körülbelül egy háromnegyed deci langyos vízben felolvasztjuk, rátoljuk a túrós témára, és botmixerrel alaposan homogenizáljuk. 

Meg 250 ml habtejszínt alaposan felverünk:

A felvert habtejszín, a még zselatintalan túró társaságában


Ez meg a túrós-zselatinos keverék botmixing után
Ezt a két hasonló színezetű dolgot szépen összeforgatjuk, és meg is kaptuk a krémünket, és a tészta is megsüledezik lassan :


Ezt igényesen félbevágjuk, az alját visszarakjuk a tortaformába:


Erre rátoljuk a krém háromnegyedét, majd rárakjuk a másik felét is a tésztulatnak, és szépen rákenjük a krém maradékát :

Persze egyengessétek el rajta!

Itt jön a legnehezebb rész...

Várni kell! Ugyanis legalább 2-3 óra pihi kell neki a hűtőben, hogy megszilárduljon, de lehet egy egész este is neki. Lényeg a lényeg, a végén így fog kinézni :


Ez se csúnya, de azért nem is egy matyóhímzés, szóval dekorálgassunk ! 

Egyrészt mint a képen islátható, vegyük ki a hűtőből a két darab túrórudinkat, mert hidegen nehéz kettévágni. Másrészt fogjunk úgy 80-90 g étcsokit, és gőz fölött olvasszuk fel 3-4 evőkanál étolaj társaságában (az olaj amúgy azt a célt szolgálja, hogy a csoki még megdermedve se legyen olyan rideg, így szeletelhető lesz az egész). 

Amikor ez a csokis olajos keverék már nem tűzforró, akkor öntsük a tortára :


Amikor pedig már olyan szobehőmérséklet körül van, rakjuk rá igényeink szerint a félbevágott túrórudikat, majd rakjuk még be hűtőbe legalább egy fél órára!


Aztán meg szeletelni, és jól megenni!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ír-kávé torta

Ami késik az MÁV vagy 3-as metró. De ami fontos, hogy nem múlik. Ez a poszt is ilyen, hogy többet késett, mint én eddig az előadásaimról összesen, ugyanis az elmúlt hónapban volt költözés (szép nagy konyha és kert rulez *.*), vizsgák, vezetőképzők meg még ki tudja mi... Ami viszont kiemelendő, hogy kereken egy hete, azaz június 7-én 17:45 magasságában nemzetközileg is nagykorú lettem . Ehhez kapcsolódóan pedig van egy olyan több éves hagyománynak számító jó szokásom, hogy megajándékozom önnön saját magam egy tortával, ami minden évben másféle. Az elkövetkezendő süteményrecept amúgy majd' két éve született meg a tudatom mélyén megbúvó kis cukrászdában, ahol ugyan meg is csináltam párszor (meg el is rontottam egy csomószor, de pont ezért tudtam, hogy mire kell figyelni), de most materializálódott először a való életben. A delikvens pedig nem más, mint egy Whiskys-kávés torta, ami a koffein és alkoholtartalmával mind a 21 évesség, mind a vizsgaidőszak fogalomrendszerébe na

DIY csirkemellsonka

Vannak olyan dolgok az ételek között, amelyeket sokkal egyszerűbb, és olcsóbb megcsinálni otthon, mint megvenni. Vannak olyanok is amiket épeszű ember nem próbál meg elkészíteni, mert drágább és bonyolultabb is mint lemenni a boltba és jónapot (itt azért megjegyezném hogy távol állok az ép észtől). Végül de nem utolsósorban pedig vannak olyan dolgok, amiket nem nehéz megcsinálni, köbö ugyanolyan a költségük is mint megvenni, de :  Nagyon menőnek érezheted magad, hogy tudsz ilyet  Jobb tudni, hogy pontosan mi is van benne  Az "extra" változatokat (amik amúgy pofátlanul túl vannak árazva az esetek 99%-ban) is könnyűszerrel olcsóbban megcsinálhatod Ezen utolsó kategóriába esik a csirkemellsonka is, ugyanis nem sokan csinálnak otthon, jó hogyha biztosra tudod, hogy nincs benne semmilyen egyéb állati maradvány a szárnyashúson kívül, és úgy tuningolható ahogy szeretnénk ! Például csinálhatunk paprikás, vagy zöldfűszeres házi baromfifelvágottat is : Megjegyezném

Pad Thai (vagyvalamiolyasmi)

"Egzotikus" alapanyagokkal mindig élmény dolgozni. Persze az is élmény ha elüt egy autó, csak nem a legkellemesebb, de hálistennek ilyen katasztrofális dolog nem következett be, csak azért voltak kellemetlenségek. Az történt ugyanis, hogy sikerült üvegtésztát szereznem, anyumtól meg kaptam húsvétra szezámolajat (meg rizsecetet csak azt nem raktam ebbe), és bár az első ötletem az volt, hogy a poszt-húsvétizabálás szellemében valami jó kis salátát csinálok, végül úgy döntöttem, hogy ezeket az új kajalkatrészeket felhasználva, az általam oly kedvelt ázsiai konyha világához nyúlok. A végeredmény ugyan nem tudom pontosan mi lett, mert teljesen saját recept, de legközelebb a pad thaihoz áll, ami egy ilyen keleti tésztás egytálétel, amit ha egy cuki arccal rendelkező műzlistálba rakunk (aminek a belsején még van egy kis "ich liebe dich" felirat is, egyemmeg), akkor így néz ki : Egy kis spoilerként előszónak írnék annyit, hogy aki már dolgozott hagyomány