Marhaság

A nyugati konyha mindig is eléggé a hús körül forgott (még azokban az időkben is amikor még eléggé kiváltságos dolog volt állatokat zabálni), ám a fogyasztott húsfajták nagyon különbözőek voltak az országokban.

Ennek több oka is volt, például, hogy milyen jószágok éltek meg az adott földdarabkákon, de olyan történelmi befolyásoló tényezők is felmerültek, mint például nekünk Magyaroknak a török megszállás, aminek hatására durván megnőtt a sertésfogyasztásunk, hisz ahhoz nem nyúltak a turbánosok.

Ezen különbségek ellenére mégis van egy olyan húsétel, ami a legtöbb ember eszébe jut, ha igazán fancy állatmaradványokat szeretne megtáplálkozni, ez pedig nem más mint a STEAK (szték ^^").

Mielőtt fejest ugranánk az elkészítésébe ennek az ikonikus tápnak, nézzük meg, hogy miért is ilyen exkluzív ez a dolog.

Rögtön a legelőről kezdve, a steak alapanyaga a marha, ami bizony egy nem kis igényű állatka. Rengeteget eszik, törődést igényel, (rengeteg üvegházhatású gázt bocsájt ki bár mondjuk ez nem éppen az a téma amin szívesen gondolkodunk a konyhában, de sajna jelenleg már környezetvédelmi kockázattá vált, főleg amerikában #ökopercek), ráadásul a tenyésztett bociknak csak egy részéből lehet steaket sütni, ugyanis az öregebb jószágok húsa, bár ízében messze túlszárnyalja az ifjakét, de állagában kicsit rágós probléma.

Ezen kívül a feldolgozása is bonyolultabb, főleg a méretéből adódóan (hát, akárhogy is nézzük a növényevő értelmezési tartományban, MARHAnagy élőlényről van szó), de mivel a marhahús kicsit presztízsdolog is, még az is hozzáadódhat az árához.

A következő pár sor annak szól, aki nem annyira jártas marhalkatrész ügyben : steaket a "kis" kérőddző szinte bármely részéből lehet sütni, amelyik nem annyira inas, hogy frakkban hordja nekünk a teát.

Kiemelném itt, hogy ha marhahúsevésre vetemedtek, akkor semmiképpen ne a szupermarketek felé vegyétek az irányt, ugyanis az ott kapható izmok nem csak drágábbak, de általában sokkal több mindennel vannak kezelve és mutatósabbá téve. Tessék szépen elmenni henteshez, jó móka és még beszélgethettek a hentesetekkel arról, hogy melyik Motörhead album a kedvencetek.

Vissza a témához, az én választásom egy nagyon aranyos darab hátszínre esett, amit csontosan vettem meg, és aztán kifiléztem. A végeredmény ilyen lett :

Ugye milyen gyönyörű kis medium szeletkék? No de akkor nézzük is, hogy mit kezdjünk a sütnivalónkkal!

Marha Steak

Hozávalóink listája elég rövid, kell egy szép darab hús, só, bors meg némi olaj, ez itt a hús :

Már csontozott formában

Ha hozzám hasonlóan csontosan veszitek, ki ne merjétek dobni a csontot, zseniális levest lehet főzni belőle, vagy be lehet dobni a pörkölt mellé egy masszív ízfokozásnak.

Ez amúgy általános minden csontos dologra. Aki kidobja a csontot az szar ember szar élettel és ne szóljon hozzám  buta.

Darabolásügyileg  két dolgot kell figyelembe vennünk: a hús vastagságát, és az izomrostok irányát. Mivel hátszínről van szó, ami viszonylag lapos, és hosszanti irányban vannak benne a rostok, így csak háromfelé vágtam (ami négy) , de ha kellően nagy szeleteket tudunk vágni rostiránnyal merőlegesen akkor tegyünk úgy :

Az egyik legfontosabb dolgot elfelejtettem időben említeni! Bármilyen húst süttök, NE LEGYEN HIDEG. Vegyétek ki a hűtőből legalább egy órával az elkészítés előtt ugyanis ha a hideg hús találkozik a mocsok forró serpenyővel, akkor az izom úgy összehúzódik mint az ember gyomra vizsgaeredmények előtt, és rágós lesz. 

Szóval, van felszeletelt, szobahőmérsékletű bocink, beszélgessünk kicsit a fűszerezésről.

A legegyszerűbb a szimpla sózott borsozott hús, én így csináltam, mivel a marha ízét akartam leginkább kiélvezni. De ha szeretnétek mindenféle fűszerekkel megszórni, akár valami öntetet csinálni rá, hajrá! Engedjétek el a fantáziát a konyhában, ha valaki meg beszól hogy "ezt nem így kell", azzal ne foglalkozzatok ;) 

Az ízesítést viszont csak a serpenyőben fogjuk megejteni, így sütés előtt egyetlen dolgunk van, bekenni a húst olajjal:

Erre azért van szükség ahelyett, hogy a serpenyőbe tennénk, mert steak sütésnél kritikus, hogy a serpenyőnk legyen forró. Nagyon forró. Füstöljön baszod ! És ha ebben lenne az olaj, az bizony csúnyán megégne, az meg majdnem annyira nemfinom mint a finomított kőolaj.

Szóval megvan a pokoli edényünk, szépen huppantsuk bele a húst, egyszerre csak annyit, hogy legyen jó sok mozgásterük:

Ne lökdössük, ne maceráljuk, csak sózzuk borsozzuk meg a tetejét és süssük mindkét oldalát...

Meddig is?

No hát itt csapódik a kaki a ventillátorba, ugyanis ezen szoktak a legtöbbet vitázni az emberek :

Pontos időt amúgy is nehéz mondani, mert függ a hőfoktól is, de pár tippet tudok adni:

1. két percig süssünk egy oldalt, utána fordítsuk, az első fordításnál tudjuk a másik oldalát is ízesíteni. Utána csak forgassuk amíg el nem érjük a kívánt átsültséget.
2. ne az időben bízzunk, nyomkodjuk meg picit az ujjunkkal, és használjuk ezt a kis trükköt, hogy megállapítsuk mi merre hányóra :

4-4 perc mindkét oldal sütés után így fest a dolog :

A végeredményes képen látható husi amúgy kb 5-6 percet kapott mindkét oldalán, de a 4-4 perces is mocsok finom lett, főleg nekem akinek van egy erős perverziója a nyers húsok iránt (de az is csak medium-rare volt, legközelebb viszont kipróbálom az angolosat is *.*)

Ha már majdnem elértük a kívánt állagot, akkor amennyben szeretnénk extra ízeket adni a végeredményhez, akkor dobjunk a serpenyőbe egy diónyi vajat, valamint egy szál kakukkfüvet vagy rozmaringot, és locsolgassuk az olvadt zsiradékot a hús tetejére is, viszont ez kicsit kivesz a marha saját ízéből. Próbáljátok ki mindenhogy, és döntsétek el hogyan szeretitek.

Ha úgy ítéljük, hogy kész a sütés, a következő kritikus pont a pihentetés. Erre azért van szükség, mert sütés közben a hús nedvességtartalma nagyrészt a közepébe húzódik, és ha azonnal felvágnánk , ez mind kifolyna, és elvesztenénk az ízek egy részét is, valamint kiszáradna a külső réteg. 

Ezt megakadályozandó a serpenyőből emigráló steakeket csomagoljuk alufóliába,  és hagyjuk legalább negyed órát, de inkább felet pihizni :

Eközben elkészíthetjük a tetszőleges köretünket, én krumplit meg hagymát sütöttem hozzá. 

Ha kipihente magát a hús, akkor lesz egy adag húslé a fóliában, ki ne dobjátok mert fergeteges íze van, szépen locsoljátok a felszolgálandó étel tetejére.

Innentől kezdve semmi más dolgunk nincs mint kiélni a hedonizmusunkat ;) 

Jó sütögetést!