Ugrás a fő tartalomra

Tojásos-csirkés répasaláta

Itt a március, ami azt jelenti, hogy tavaty van (és batynak a matykák), tehát nem kell már sokáig várnunk, hogy drasztikusan megnövelhessük az általános étkezésünkben a gyümölcsök és zöldségek mennyiségét. Ettől függetlenül én türelmetlen vagyok, és a tél végi csekély zöldségkínálatból is akartam valami finomat  csinálni, főleg miután szembesültem az általános "felszedtempárkilótatélen" jelenséggel, így végül ezen kis pofonnál is egyszerűbb, gyorsabb és fájdalommentesebb salátakészítmény mellett döntöttem :


A hozzávalóknál sem kell nagyon a zsebünkbe nyúlni, ugyanis ezek a következők :

- 3-4 db répa (nekem ilyen kapitális darabok lettek a piacról ezért csak három)
- 2 kissebb fej vöröshagyma (mert hagyma mindenbe kell ami nem süti)
-egy csokor petrezselyemlevél (alias zöldségzöldje)
-4 tojás
- 25 dkg csirkemell (a kedvenc zöldségem)
- 25 dkg tejföl
- 2 ek mustár
- 4 ek majonéz
 - só, bors,citromlé, szerecsendió (nekem pont nem volt itthon pedig imádom)

Először is az előbbi képen látható nagyon szexi zöldségképződményeket alakítjuk számunkra kívánt formára, azaz a répát lereszeljük egy nagyobb lyukú reszelőn, a hagymát vékony karikákra vágjuk, a levélzetet pedig finomra aprítjuk (pedig már alapból finom de így még finomabb ^^)., és beleoktojáljuk ezeket egy tálba (érdemes nem olyan bötének lenni mint én, és egy értelmes méretű tálba pakolászni, különben a végén szívni fogtok), ami így fest :



Ezek után fogjuk a kis madármaradványainkat, felkockázzuk, és egy kis só, bors, kakukkfű és rozmaring társaságában szépen megpirítjuk, valamint a tojásokat keményre főzzük (érdemes amúgy még a prepwork előtt odatenni őket főni, akkor biztos jó lesz és nem kell rá sokat várni).

Amint ezekkel megvagyunk, meghámozzuk a tojásokat (rajta is hagyhatjuk a héját, ha valaki szereti a ropogós dolgokat, de amúgy nemfinom), és félbevágást követően felkarikázzuk őket vala. Végül -hiába röpképtelen a házityúk- a tojás és a hús is repül a tálba, hogy ilyen szép tarka kompozíciónk legyen:


Végezetül a kötőanyagra van szükségünk ami így néz ki :


Ha valaki nem olyan profi , hogy ránézésre megmondja, hogy mi van a tányérban, vagy nem logikázta ki, hogy a felsorolt hozzávalókból amiket nem említettem, azok alkotják majd ezt a kvázi öntetet, akkor azért elmondom, hogy a tejfölt,majonézt,mustárt keverjük el kis sóval, citromlével (egy evőkanálnyi bőven elég de ízlés kérdése), és ha lenne akkor szerecsendióval, de nem volt :(

Ezzel a keverékkel szépen nyakon öntjük a felhalmozott növényi és állati alkatrészeket, és alaposan elkeverjük, hogy valami ilyen legyen a végeredmény :


Kicsit szarok a fényviszonyok a konyhában szóval nem láttszik, hogy milyen jól is néz ez ki, de az feltűnhet , hogy jó dzsuvás a pult, amit elkerülhettem volna, ha nagyobb tálba pakolok.

A maximális ízélmény érdekében ajánlatos beküldeni a hűtőbe legalább 2 órára fogyasztás előtt, hogy a különböző alapanyagok megismerkedhessenek egymással. Aki kicsit fel akarja turbózni az egészet az tolhat bele pirított kenyérkockát és/vagy sajtot is.

Jó étvágyat, ezt lehet gátlástalanul zabálni amíg el nem fogy :3

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ír-kávé torta

Ami késik az MÁV vagy 3-as metró. De ami fontos, hogy nem múlik. Ez a poszt is ilyen, hogy többet késett, mint én eddig az előadásaimról összesen, ugyanis az elmúlt hónapban volt költözés (szép nagy konyha és kert rulez *.*), vizsgák, vezetőképzők meg még ki tudja mi... Ami viszont kiemelendő, hogy kereken egy hete, azaz június 7-én 17:45 magasságában nemzetközileg is nagykorú lettem . Ehhez kapcsolódóan pedig van egy olyan több éves hagyománynak számító jó szokásom, hogy megajándékozom önnön saját magam egy tortával, ami minden évben másféle. Az elkövetkezendő süteményrecept amúgy majd' két éve született meg a tudatom mélyén megbúvó kis cukrászdában, ahol ugyan meg is csináltam párszor (meg el is rontottam egy csomószor, de pont ezért tudtam, hogy mire kell figyelni), de most materializálódott először a való életben. A delikvens pedig nem más, mint egy Whiskys-kávés torta, ami a koffein és alkoholtartalmával mind a 21 évesség, mind a vizsgaidőszak fogalomrendszerébe na

DIY csirkemellsonka

Vannak olyan dolgok az ételek között, amelyeket sokkal egyszerűbb, és olcsóbb megcsinálni otthon, mint megvenni. Vannak olyanok is amiket épeszű ember nem próbál meg elkészíteni, mert drágább és bonyolultabb is mint lemenni a boltba és jónapot (itt azért megjegyezném hogy távol állok az ép észtől). Végül de nem utolsósorban pedig vannak olyan dolgok, amiket nem nehéz megcsinálni, köbö ugyanolyan a költségük is mint megvenni, de :  Nagyon menőnek érezheted magad, hogy tudsz ilyet  Jobb tudni, hogy pontosan mi is van benne  Az "extra" változatokat (amik amúgy pofátlanul túl vannak árazva az esetek 99%-ban) is könnyűszerrel olcsóbban megcsinálhatod Ezen utolsó kategóriába esik a csirkemellsonka is, ugyanis nem sokan csinálnak otthon, jó hogyha biztosra tudod, hogy nincs benne semmilyen egyéb állati maradvány a szárnyashúson kívül, és úgy tuningolható ahogy szeretnénk ! Például csinálhatunk paprikás, vagy zöldfűszeres házi baromfifelvágottat is : Megjegyezném

Pad Thai (vagyvalamiolyasmi)

"Egzotikus" alapanyagokkal mindig élmény dolgozni. Persze az is élmény ha elüt egy autó, csak nem a legkellemesebb, de hálistennek ilyen katasztrofális dolog nem következett be, csak azért voltak kellemetlenségek. Az történt ugyanis, hogy sikerült üvegtésztát szereznem, anyumtól meg kaptam húsvétra szezámolajat (meg rizsecetet csak azt nem raktam ebbe), és bár az első ötletem az volt, hogy a poszt-húsvétizabálás szellemében valami jó kis salátát csinálok, végül úgy döntöttem, hogy ezeket az új kajalkatrészeket felhasználva, az általam oly kedvelt ázsiai konyha világához nyúlok. A végeredmény ugyan nem tudom pontosan mi lett, mert teljesen saját recept, de legközelebb a pad thaihoz áll, ami egy ilyen keleti tésztás egytálétel, amit ha egy cuki arccal rendelkező műzlistálba rakunk (aminek a belsején még van egy kis "ich liebe dich" felirat is, egyemmeg), akkor így néz ki : Egy kis spoilerként előszónak írnék annyit, hogy aki már dolgozott hagyomány